Előadások

Az ÁMÖ és a népszámlálás adatainak együttes kezelése
A statisztikai munka legköltségesebb és legtöbb energiát igénylő szakasza az adatgyűjtés, az összeírás. Természetes törekvés, hogy az adatfelvétel minél több célra használható legyen.

Cenzusok és népesség-előreszámítások
A népszámlálások és a népesség-előreszámítások, általában a demográfiai előrebecslések közötti kapcsolatokat három kérdésfelvetés mentén szeretném vizsgálni.

Költözünk vagy vándorlunk?
A címben szereplő kérdés szinte minden ember életében felmerül, ennek ellenére a költözés vagy a vándorlás mégsem tekinthető hétköznapi problémának. Bizonyos emberek egész életükön át egy helyen maradnak, mások lakóhelyük határai között költöznek, esetleg vándorolnak a hazájukon belül, illetve a nemzetállamok között.

Demográfiai kihívások Magyarországon
Az ország demográfiai helyzete évtizedek óta kíváncsisággal vegyes érdeklődést, nem ritkán őszinte aggodalmat váltott ki a társadalom jövője iránt felelősséget érző emberekben.

Az ezredforduló agrárcenzusai
A 2000-2002. években három mezőgazdasági témával foglalkozó összeírást hajtott végre a Központi Statisztikai Hivatal. A sort 2002 áprilisában az Általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ 2000) kezdte, melyet a szőlő- és gyümölcsösültetvények 2001. évi összeírása, majd 2002-ben a LUCAS- felvétel követett.

Munkaügyi fogalmi rendszerek és a cenzusok
Számunkra, akik a gazdasági folyamatokat - esetemben a munka világának folyamatait - vizsgáljuk főként a statisztika segítségével, a cenzusok adatai kötik össze a múltat a jelennel. A nagyjából tíz évenként megismételt népszámlálások adatai rajzolják ki a trendeket és jelzik az évenként esetleg nem is igazán érzékelhető, de hosszabb távon jól kivehető változások mértékét és irányát.

Cenzusok a szociálpolitika szolgálatában
A cenzusok és a szociálpolitika kapcsolatát, vagy Szaniszló József megfogalmazása szerint a statisztikai adatok szociális ténymegállapítás szempontjából való használhatóságát vizsgálva nem tekinthetünk el azoktól a történeti korszakoktól, amelyekben a cenzusok készültek s e korszakok szociálpolitika felfogásától.

A világgazdaság agrárszektora és a magyar mezőgazdaság
Magyarország egyike azoknak az államoknak, amelyekben a mezőgazdaság társadalmi és politikai okokból is lényeges szerepet tölt be az ország életében. Vitathatatlan természetesen a mezőgazdaság gazdasági jelentősége is.

Az agrárcenzusok szerepe az EU-csatlakozási folyamatban
Az EU állam- és kormányfői a 2002 nyarán tartott csúcstalálkozó során megerősítették korábbi kijelentésüket, miszerint a legfelkészültebb tagjelöltek 2004-től taggá válhatnak. A tárgyalások eddigi eredményei, az EU és a tagországok vezetőinek, szakértőinek nyilatkozatai alapján bátran tekinthetjük hazánkat a tagságra legesélyesebb jelöltek egyikének.