Előadások

Az ezredforduló agrárcenzusai

Laczka Éva
Az MST fõtitkára, a KSH fõosztályvezetõje

Az ÁMÖ 2000 a magyar agrárstatisztika hatodik teljes körû összeírása, végrehajtását az Országgyûlés az 1999. május 4-i XLVI. törvényben rendelte el. Az összeírás ágazati besorolásuktól függetlenül kiterjedt a mezõgazdasági tevékenységet végzõ szervezetekre és az egyéni gazdaságokra.

Az összeírás egyrészt a valamennyi mezõgazdasági tevékenységet folytató egységre vonatkozó teljes körû, másrészt a teljes körben összeírt alapsokaságból kiválasztott egységekre vonatkozó reprezentatív felvételekbõl tevõdött össze. A teljes körû összeírás eszmei idõpontja 2000. március 31., a reprezentatív felvételeket pedig ezt követõen 2000. augusztusba, illetve decemberbe hajtotta végre a hivatal.

A teljes körû összeírás programjában a háztartás (gazdaság) azonosító adatain túl a munkaerõ- ráfordítás, a földhasználat, a növénytermesztés, az állatállomány, a gép-, eszköz- és épületállomány, valamint a mezõgazdasági tevékenységen kívüli termelõtevékenység legfontosabb adatait figyelték meg.

Az állatállomány, az állatitermék-termelés mintavételes felvételének fõbb témái 2000 augusztusában az állomány faj, fajta, kor és ivar szerinti tenyésztési jellemzõi, a tartási-gondozási technológiák voltak.

A mezõgazdaságigép-, -épület- és -eszközállományra vonatkozóan ugyancsak augusztusban a legfontosabb mûszaki paramétere összeírásra kerültek mintavételes technikával. Ez a felmérés egyben része volt a teljes nemzetgazdaságra kiterjedõ állóeszköz-felvételnek is.

A növénytermesztési reprezentatív felvételek fõbb témakörei közé a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztés vetésszerkezete, termésmennyisége növényfajonként, a szõlõ és gyümölcsösültetvények fontosabb jellemzõi és az agrotechnika tartoztak decemberben.

A teljes körû összeírás 14 ezer számlálókörzetében a munkát végzõ összeírói hálózat létszáma közel 20 ezer volt. A reprezentatív összeírások a körzetek 13 százalékát érintették.

Az április felvétel során megkeresett 2,1 millió háztartásból 960 ezer adatszolgáltató minõsült „gazdaságnak”, 835 ezer háztartásban végeztek összeírási küszöbérték alatti mezõgazdasági tevékenységet. Csupán 300 ezer volt azok száma, akik semmilyen mezõgazdasági tevékenységben nem voltak érintettek.

A kérdõívek összeállításakor a hazai igényeken túl - hasonlóan a korábbi teljes körû összeírásokhoz - figyelembe vettük a FAO 2000-es világcenzusának ajánlásait is.

Napjaikban a FAO ajánlásainál azonban jóval szigorúbb nemzetközi követelmény az Európai Unió jogszabály rendszere.

Az agrárstatisztika az Európai Unió statisztikai rendszerének egyik legfejlettebb alrendszere, melyet rendeletekkel, megállapodásokkal szabályoznak. Az 1998-ban a statisztikai fejezet átvilágításakor született brüsszeli megállapodásnak megfelelõen az ezredforduló magyar agrárcenzusait már ennek megfelelõen kellett végrehajtani. Az 571/1988. sz. tanácsi rendelet és módosításai ét cenzus közötti idõszakban pedig két- három évente úgynevezett „szerkezeti felvételt” kell végrehajtani. Mindez ma már számunkra is alapkövetelmény.

Napjainkban az ÁMÖ 2000 legfontosabb eredményeit 15 kötetben és 6 CD-ROM-on vehetik kézbe a felhasználók. Örömünkre szolgál a nagy számú egyedi feldolgozási igény, közöttük számos olyan amit a szakemberek a csatlakozási tárgyalások során használlnak fel.

Bár az ültetvény-összeírások története közel sem olyan gazdag, mint az általános mezõgazdasági összeírásoké, az összeírások gyökerei messze vezetnek. Az évszázadok során számos figyelemre méltó eredmény született. Elsõk között kell említeni a Keleti Károly által készített szõlészeti statisztikát: nemzetközi felkérésre Magyarország dolgozta ki a szõlészeti statisztika európai módszertanát. Ennek alapján hajtották végre az 1872. évi felvételt.

A szõlõ- és gyümölcsösültetvények fontosabb jellemzõit a mindenkori teljes körû mezõgazdasági összeírások is számba vették.

Az általános mezõgazdasági összeírások azonban nem tudták kielégíteni a szakma igényeit. E hiányt kívánták pótolni az 1950-es évek végén, illetve az 1960-as évek elején végrehajtott teljes körû gyümölcsös- és szõlõültetvény-összeírások. Gyakorlatilag két önálló teljes körû összeírás végrehajtására került sor, mindkettõ több évet vett igénybe. A gazdag forrás hosszú évekig segítette a döntéshozók, szakemberek munkáját. A következõ negyven évben ismét csak az általános mezõgazdasági összeírások eredményeire lehetett támaszkodni.

A szõlészeti és gyümölcskertészeti ágazatban bekövetkezett szerkezeti változások és az Európai Unióhoz történõ csatlakozás közelsége ívta életre a 21. század elsõ, komplex ültetvény- összeírásainak megvalósítását.

Az Unió jogszabályai szerint két önálló összeírás magyarországi végrehajtását a 2000. évi CXLIII. törvény rendelte el, végrehajtására 2001. június 1. és október 15. között került sor. Az összeírások végrehajtása jóval több volt, mint statisztikai feladat. A nagy számú, igen komoly szakmai tudást igénylõ kérdés megfelelõ kezelése érdekében a szõlész-gyümölcskertész szakmával minden korábbinál szorosabb együttmûködést kellett kialakítani, beleértve az összeírás elõkészítéstõl a publikációk elkészítéséig terjedõ feladatokat.

Az összeírás két alapvetõ megfigyelési egységét a szõlõ- és/vagy gyümölcsösterületet használók, illetve az ültetvények képezték.

A szõlõ- és gyümölcsösterületet használók azonosítására szolgáló címlisták az elrendelõ törvény alapján a földhivatalok, a VPOP és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által átadott adatállományokból és az ÁMÖ 2000 címállományából kerültek ki.

Az elsõ munkafázisban az ültetvényterületeket használók összeírását 4200 számlálóbiztos végezte. A két hét alatt befejezett munkát közel 800 megbízott, területfelelõs segítette és ellenõrizte. Ezen kérdõívek adatbázisként szolgáltak a második munkafázist, az ültetvények terepi számbavételét.

A második munkafázisban az ültetvények jellemzõinek helyszíni számbavételezését a szakemberek három és fél hónap alatt végezték el. A 4500 terepkörzet bejárása alapján közel 300 ezer szõlõ- és gyümölcsöskérdõívet, illetve közel 200 ezer lajstromsort töltöttek ki az adat-felvételezõk.

A használói, a szõlõ- és gyümölcsöskérdõívek, valamint a lajstromok feldolgozása után az információk adatbázisba kerülnek. Az adatbázis alapján a hazai és nemzetközi adatigényeket is kielégítõ, illetve a következõ évek reprezentatív statisztikai megfigyelése tervezési és kivitelezési feladatait segítõ regiszter készül.

Az adatfelvételezést követõen két hónap elteltével 2001 decemberében az összeírás elõzetes eredményeit sajtótájékoztatón mutattuk be. A PHARE támogatásával készített, a szõlõ- és borágazat helyzetét bemutató magyar-angol nyelvû CD-ROM 2002. augusztus elején jelent meg. A végleges adatokat tartalmazó köteteken a HNT és a kutatóintézetek bevonásával dolgozunk.

Az ültetvényösszeírás adatait, eredményeinek kezelését térinformatikai alkalmazások is támogaták.

A LUCAS mozaikszó az EU EC/1445/2000. sz. rendelete alapján végrehajtandó reprezentatív földhasználati és felszínborítottsági felmérés neve. Az elsõ felmérésre az EU-tagországokban is csak 2001-ben került sor, 2002-ben pedig három csatlakozni kívánó országot (Magyarország, Szlovénia, Észtország) kértek fel az összeírás végrehajtására.

A magyar LUCAS-program abban különbözik a tagországok által eddig végrehajtott felvételtõl, hogy az európai szintû adatokon túl nemzeti szintre is reprezentáló adatokat fog elõállítani. A felkérés szerint az összeírás végrehajtásával Magyarország modellként szolgálhat a tagországok és a jelölt országok számára egyaránt.

A felvétel végrehajtása két fázisban történik. Az elsõ fázisban terepen történõ bejárással a háló metszéspontjaiban lévõ elsõdleges mintavételi egységeket (PSU) keresik fel az összeírók. A PSU-n belül kijelölt 10 pontban (SSU) felszínborítottságra, földhasználatra, lineáris tulajdonságokra (utak, kerítések stb.), a felszínborítottság változásaira és környezeti jellemzõkre vonatkozó adatokat gyûjtenek.

A második fázisban a terepi felmérés területén szántóterülettel rendelkezõ gazdálkodók kiválasztott körének személyes megkeresésére kerül sor, amikor a gazdálkodás, termelés fontosabb jellemzõit tudakolják a számlálóbiztosok.

A magyarországi LUCAS-projekt az országos szintû adatok biztosítása érdekében az EU szintû 18x18 km-es háló helyett 9x9 km-es hálóval dolgozik Az így kijelölt 1158 PSU felkeresése - számításaink szerint -nagyobb növénycsoportok területére országos szinten is megbízható adatokat fog szolgáltatni.

A szükséges számításokat az ÁMÖ 2000 adatai alapján végeztük. A végrehajtást számos új háttéranyag, technikai eszköz (ortofotók, GPS) segítette, olyanok, amelyeket korábban sem a statisztikusok, sem az összeírók nem használtak.

A legnagyobb gondot az elõkészítésre rendelkezésre álló idõ rövidsége (a felkérést 2002 februárjában kaptuk) okozta, illetve okozza. A munka szervezése során külön figyelmet kellett fordítani arra, hogy elõször a EU-szintû PSU-k, majd - a növénykultúrák felismerhetõsége érdekében - a fontosabb mezõgazdasági területek összeírása történjen meg.

A 20 számlálóbiztost oktatásokon készítettük fel a munkára, ahol az elméleti tudnivalókon kívül a feladat gyakorlati végrehajtásával is megismerkedtek.

A végrehajtott felvételek megalapozzák az EU-konform információszolgáltatást, a regisztereket, a katasztereket, az adatforrásrendszert, s egyúttal az agrárstatisztika megújításának keretéül is szolgálnak.

[vissza]