|
Alapszabály
(aktualizálva: 2007.01.02.)
|
A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
1. § Általános rendelkezések
| (1) |
A Társaság neve: Magyar Statisztikai Társaság |
|
angolul: Hungarian Statistical Association |
|
franciául: Association Hongroise de Statistique |
|
németül: Ungarische Statistische Geselschaft |
| (2) |
A Magyar Statisztikai Társaság székhelye: Budapest, címe: 1525 Keleti Károly utca 5-7. Pf. 51. |
| (3) |
A Magyar Statisztikai Társaság (továbbiakban: Társaság) |
|
működési területe: Magyarország |
|
működésének jellege: országos tudományos egyesület |
|
hivatalos nyelve: magyar |
|
pecsétje: körpecsét, köriratban: "Magyar Statisztikai Társaság 1922", középen a Társaság emblémája. |
2. § A Társaság célja és feladata
| (1) |
A Társaság célja, hogy segítse a statisztika elméleti és gyakorlati fejlesztését, tudományos művelését. |
| (2) |
A Társaság feladata, hogy fórumot teremtsen a statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatására, szükség esetén állást foglaljon szakmai (módszertani) kérdésekben, tájékoztatást adjon közérdekű statisztikai kérdésekről. |
| (3) |
A statisztikai tudomány fejlődését a Társaság a Keleti Károly pályadíj és szükség szerint más pályázatok, ösztöndíjak kiírásával segíti. |
| (4) |
Kapcsolatot tart a Nemzetközi Statisztikai Intézettel (ISI) - melynek társult tagja - és más külföldi statisztikai társaságokkal. |
| (5) |
Őrzi és ápolja a statisztikai történeti emlékeket és hagyományokat, a kiváló statisztikusok emlékét. |
| (6) |
A kiemelkedő tudományos teljesítmények elismeréseként odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet. |
| (7) |
Elődjének tekinti az 1922 és 1948 között működött Magyar Statisztikai Társaságot, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályát. |
| (8) |
Független a politikai pártoktól, azoktól támogatást nem kap és azoknak sem anyagi, sem egyéb támogatást nem nyújt. Képviselőjelöltet nem állított és a jövőben sem állít, sem anyagilag, sem más módon nem támogatott és támogatását a jövőben is kizárja. |
3. § A társasági tagság formái és feltételei
| (1) |
A Társaságnak alapító, rendes, tiszteletbeli, örökös és pártoló tagjai vannak. |
| (2) |
A Társaság alapító tagja az, aki 1990 folyamán a Társaságba belépett. |
| (3) |
A Társaság rendes tagja lehet az, aki egyetért a Társaság célkitűzéseivel. A rendes tagság a belépési nyilatkozat benyújtásával és annak elfogadásával keletkezik. A felvételt az elnökség különösen indokolt esetben megtagadhatja. A felvételt megtagadó döntés ellen a belépni szándékozó a közgyűléshez fellebbezhet. A közgyűlés a felvétel kérdésében az elnökség álláspontjának meghallgatása után szavazással dönt. |
| (4) |
A Társaság tiszteletbeli tagjává választható az, aki a statisztika tudományos művelésében elért kiemelkedő eredményeivel jelentős mértékben hozzájárult a magyar statisztika fejlődéséhez. A tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg. |
| (5) |
A Társaság örökös tagjává az a hosszabb időn át kiemelkedő társasági munkát végző tag választható, aki a Társaságnak alapító vagy rendes tagja. |
| (6) |
A Társaság pártoló tagja lehet az a jogi személy (intézmény, szervezet, egyéni vállalkozás stb.) vagy nem jogi személyiségű gazdasági szervezet, amely a Társaság céljaival egyetért, azok megvalósítása érdekében a Társaságot segíti és rendszeres anyagi támogatásban részesíti. |
4. § Az alapító, a rendes és az örökös tagok jogai és kötelességei
| (1) |
A tag jogai: |
|
a) |
szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen, |
|
b) |
a Társaság bármely tisztségére megválasztható, |
|
c) |
részt vehet a Társaság rendezvényein, |
|
d) |
javaslatokat, indítványokat tehet a Társaság szerveihez, illetőleg panasszal élhet, |
|
e) |
igénybe veheti a Társaság által nyújtott kedvezményeket. |
| (2) |
A tag kötelessége: |
|
a) |
az alapszabály rendelkezéseinek megtartása, |
|
b) |
a tagdíj határidőre történő befizetése (az örökös és a tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat). |
5. § A tagság megszűnése
| (1) |
A tagság megszűnik |
|
a) |
kilépéssel, |
|
b) |
törléssel, |
|
c) |
kizárással, |
|
d) |
a tag halálával. |
| (2) |
A tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal léphet ki. A tagság megszűnésének időpontja a nyilatkozat kelte. |
| (3) |
Azt a tagot, aki a tagsági díjat felszólításra nem fizeti be, kilépettnek kell tekinteni és a tagok sorából törölni kell. |
| (4) |
Azt a tagot, aki az alapszabályt ismételten és súlyosan megszegi, a választmány a tagok közül kizárhatja. |
| (5) |
A kizárást kimondó határozat ellen az elnökséghez fellebbezést lehet benyújtani. Ebben az esetben a kizárás kérdésében a közgyűlés szavazással dönt. |
6. § A Társaság szervei
| (1) |
A Társaság központi szervei: |
|
a) |
a közgyűlés, |
|
b) |
a választmány, |
|
c) |
az elnökség, |
|
d) |
a Számvizsgáló bizottság. |
| (2) |
A Társaság szakmai szervezeti egységei a szakosztályok. Ezek megalakításához legalább 9 fő írásban benyújtott közlése szükséges. A megalakítás szándékát az elnökséggel kell közölni, amely azt nyilvántartásba veszi. |
| (3) |
A szakosztály munkáját a tagjai által választott vezető irányítja. |
7. § A közgyűlés
| (1) |
A Társaság közgyűlése a tagok összessége, egyben a Társaság legfőbb szerve. |
| (2) |
A közgyűlés hatáskörébe tartozik: |
|
a) |
a Társaság céljainak meghatározása, |
|
b) |
az alapszabály elfogadása és módosítása, |
|
c) |
a választmány megválasztása, |
|
d) |
az elnökség megválasztása, |
|
e) |
a Számvizsgáló bizottság megválasztása, |
|
f) |
az örökös és tiszteletbeli tag megválasztása az elnökség javaslata alapján, |
|
g) |
örökös tiszteletbeli elnök megválasztása, |
|
h) |
a költségvetési beszámoló elfogadása, |
|
i) |
az elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása, |
|
j) |
a Számvizsgáló bizottság jelentésének elfogadása, |
|
k) |
a tagdíj összegének jóváhagyása, |
|
l) |
az egyesülés, a feloszlás kimondása, döntés a Társaság vagyon-maradványának felhasználásáról, |
|
m) |
döntés a tag kizárása ügyében. |
| (3) |
A Társaság háromévenként tart közgyűlést. Rendkívüli közgyűlést az elnökség javaslatára, a választmány egyszerű szótöbbségű határozatára, vagy a tagok negyedének írásbeli kérelmére kell összehívni. |
| (4) |
A közgyűlés napirendjét az elnökség határozza meg, helyét, idejét, napirendjét a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal közli. |
| (5) |
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele részt vesz. |
| (6) |
Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, a jelenlévők által megjelölt időpontban tartandó újabb közgyűlés az azonos napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. |
| (7) |
A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a régi és az új elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. |
| (8) |
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez alól a szabály alól kivételt képez a 7.§ (2) bekezdés k) pontja. Ebben a kérdésben a közgyűlés minősített szótöbbséggel határoz. |
8. § A választmány
| (1) |
A közgyűlés a tagok sorából titkos szavazással 3 évre 19 tagú választmányt választ. |
| (2) |
A választmány az elnökség megkeresésére vagy saját kezdeményezésére a Társaságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít vagy állást foglal. |
| (3) |
A választmány ülésein a Társaság elnöke, távolléte esetén alelnöke látja el az elnöki feladatokat. |
| (4) |
A választmány ülésein a szakosztályok és munkacsoportok vezetői tanácskozási joggal vesznek részt. |
| (5) |
A választmány: |
|
a) |
odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet, |
|
b) |
dönt a Társaság nemzetközi kapcsolatainak kérdésében, |
|
c) |
első fokon dönt a Társaság tagjának kizárásáról. |
| (6) |
A választmány döntéseit az ügy jellegétől függően nyílt vagy titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. |
9. § Az elnökség
| (1) |
Az elnökség tagjai: a Társaság elnöke, a két alelnök és a főtitkár. |
| (2) |
Az elnökség tagjait a közgyűlés a választmány tagjaiból titkos szavazással 3 évi időtartamra választja. |
| (3) |
Az elnökség negyedévenként legalább egyszer ülésezik. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Ezt az elnök írja alá. |
| (4) |
Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. A határozatot egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. |
| (5) |
Az elnökség üléseit a Társaság elnöke, távolléte esetén egyik alelnöke vezeti. |
| (6) |
Az elnökség: |
|
a) |
határoz a Társaságot érintő ügyekben, |
|
b) |
elfogadja az éves költségvetés és a Számvizsgáló bizottság jelentése alapján a zárszámadást, |
|
c) |
a Társaság nevében véleményt nyilvánít, |
|
d) |
összeállítja a Társaság munkaprogramját, |
|
e) |
javaslatot tesz az örökös és a tiszteletbeli taggá történő megválasztásra, |
|
f) |
határozatot hoz a tagfelvétel megtagadása ügyében, |
|
g) |
szakmai vélemény kialakításához szükség esetén ad hoc bizottságot hoz létre, |
|
h) |
odaítéli a Keleti Károly pályadíjat. |
| (7) |
Az elnökség tevékenységéről a választmánynak, illetőleg a közgyűlésnek számol be. |
| (8) |
A Társaságot hatóságok és más szervek előtt az elnök vagy a főtitkár képviseli. |
| (9) |
A főtitkár feladata a Társaság működésével kapcsolatos folyamatos ügyek intézése. |
| (10) |
A főtitkár irányítja a Társaság titkárságát. |
| (11) |
Az elnökség a tagok sorából szervező-titkárt választ, aki az adminisztratív és a szervezési ügyeket intézi. |
| (12) |
A szervezőtitkár feladatait a főtitkár irányításával látja el. Felelős a rendezvények technikai megszervezéséért, a költségvetés és a zárszámadás évenkénti előkészítéséért. |
10. § Vegyes rendelkezések
| (1) |
A Társaság tisztségviselői közül az elnök és a két alelnök azonos tisztségre csak egy alkalommal választható újra. |
| (2) |
Az alapszabály: |
|
a) |
1.sz. melléklete a Keleti Károly Emlékérem szabályzata, |
|
b) |
2.sz. melléklete a Keleti Károly Pályadíj szabályzata. |
| (3) |
az MST elnökének javaslata alapján örökös tiszteletbeli elnök választás a Társaság vagy a szakosztályok élére, feltételek: |
|
a) |
legalább három éves elnöki tisztség betöltés |
|
b) |
kiemelkedő munkavégzés |
|
c) |
hazai és nemzetközi elismertség |
|
d) |
az MST hírnevének öregbítése |
11. § Ezt az alapszabályt a Magyar Statisztikai Társaság 2000. szeptember 29-én tartott közgyűlésén elfogadta.
A "Keleti Károly Emlékérem" szabályzata
| 1. |
A Társaság a több évtizeden át végzett kiemelkedően magas színvonalú tudományos, szakirodalmi és gyakorlati statisztikai tevékenység elismerésére újraalapítja a Keleti Károly Emlékérmet (továbbiakban: Emlékérem). |
| 2. |
Az Emlékérem a Társaság tiszteletbeli és rendes tagjának adományozható. |
| 3. |
Az Emlékérem háromévenként legfeljebb három személynek ítélhető oda. |
| 4. |
Az Emlékérem odaítélésére a Társaság bármely tagja írásban javaslatot tehet. A javaslatot - a kitüntetésre javasolt személy munkásságának pontos ismertetésével - részletesen indokolva kell az elnökséghez benyújtani. A benyújtott javaslatot az elnökség - álláspontjának ismertetésével - a választmány elé terjeszti. |
| 5. |
Az Emlékérmet a Társaság választmánya titkos szavazással ítéli oda. |
| 6. |
Az Emlékérem bronzból készül, átmérője 90 mm. Első oldalán Keleti Károly mellképe és köralakban "Keleti Károly Emlékérem 1993" felírás, a másik oldalán köralakban "Magyar Statisztikai Társaság" felirat szerepel, az érem közepén a kitüntetett tudós neve és a kitüntetés éve van feltüntetve. |
A "Keleti Károly Pályadíj" szabályzata
| 1. |
A Társaság a pályakezdő fiatalok magas színvonalú szakmai munkájának ösztönzésére "Keleti Károly Pályadíj"-at alapít. |
| 2. |
A pályázatot legalább háromévenként ki kell írni. A pályázaton olyan szakember vehet részt, aki 35. életévét még nem töltötte be. |
| 3. |
A pályázat elbírálására a Társaság elnöksége 3 tagú bírálóbizottságot jelöl ki. |
| 4. |
A bírálóbizottság minden beérkezett pályamunkát véleményezésre két opponensnek ad át. Az opponensek véleményüket írásban, 30 napon belül kötelesek közölni. A bírálóbizottság a beérkezett vélemények alapján javaslatáról dönt és a Társaság elnökségével írásban közli. |
| 5. |
Az elnökség a pályadíj odaítéléséről titkos szavazással dönt. | |
[vissza]
|
