MST története   (aktualizálva: 2007.01.02.)

A Statisztikai Társaság tevékenysége a Magyar Közgazdasági Társaság
keretei között (1960-1990)

 Hasonlóan a Magyar Statisztikai Társasághoz a Magyar Közgazdasági Társaság 1949-ben szűnt meg hivatalosan, majd többszöri próbálkozás után 1956-ban alakult egy olyan bizottság, amely elméleti szakemberek és gazdasági vezetők részvételével a hazai közgazdászok élvonalát képviselte. Ez a bizottság kezdte meg a Magyar Közgazdasági Társaság újjászervezését, amelynek alakuló közgyűlésére1959. december 15-én került sor. Az új Társaságnak részben megyei szervezetei, részben szakmai szervezetei alakultak, az utóbbiakat szakosztályoknak hívták, ezek közül az elsők között jött létre a Statisztikai Szakosztály.

 Ez az új szervezet adott fórumot ahhoz, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban, valamint az érintett egyetemi tanszékeken folyó elméleti és gyakorlati statisztikai munkába, továbbá a fontosabb kérdések gyakorlati alkalmazásának megvitatásába a statisztikusok széles köre bekapcsolódjék. A Szakosztály munkabizottságokat hozott létre a következő problémák kidolgozására:

 Mint látható néhány napjainkban is aktuális kérdés (munkatermelékenység, életkörülmények, nemzetközi összehasonlítások) vizsgálata már az új szakosztály alakuló ülésén is felmerült. A legfontosabb előadásokat elsősorban a Statisztikai Szemlében tették közzé, de ezen kívül felmerült az is, hogy a Szakosztály a legfontosabb eredményeit idegen nyelvű kiadványban is publikálja.

 A Szakosztály munkájára a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvények voltak a jellemzőek, azok a problémák, amelyek kevesebb statisztikust érintettek, azok a szakosztályon belül munkacsoportokban kerültek megtárgyalásra. Az indulást jellemzi, hogy 1960 márciusa és1965 júniusa között 36 vitaülésen 12 egyéb ülésen (ankéton, klubdélutánon, emlékülésen) fejtették ki mondanivalójukat. A rendkívül sokoldalú programban a Hivatal és a szakma legjobb képviselői számoltak be munkájukról, vitatták meg nézeteiket, nem egyszer eltérő álláspontjukat.

 A Szakosztály életében már korán megindult a nemzetközi együttműködésre való törekvés neves külföldi professzorok tartottak előadásokat, pl. 1964-ben W.W. Leontief és M. Phoski (Varsó), 1965-ben L. Kish és T.C. Koopmans (USA) és mások.

 1961-ben rendezték meg az első nagyszabású konferenciát az ágazati kapcsolatok mérlegéről, valamint az életszínvonal mérési módszeréről.

 Már igen korán megkezdődtek a Statisztikatörténeti Vándorülések, ezek közül az első kétnapos rendezvény 1962 nyarán Debrecenben volt, ezt a további vándorülések követték más vidéki városokban.

 Az egyesületi élet új formája 1963. februárjában a Statisztikatörténeti Szakcsoport volt, amely kezdte áttekintetni a hazai statisztika múltját, az 1867-es alakulástól kezdődően.

 A Statisztikai Szakosztály pályázatok kiírásával is foglalkozott, 1965-ig 3 pályázatot írt ki, amelynek témái: a vállalatok közötti termelékenységi összehasonlítások módszerei, a magyar hivatalos statisztikai kialakulása és fejlődése, a reprezentatív felvételek alkalmazása és hasznosítása az iparstatisztikában.

 A Statisztikai Szakosztály függetlensége a Közgazdasági Társaságtól nyilvánvaló volt, ez azt jelentette, hogy önállóan tervezte, szervezte és tartotta az üléseit, ezekről beszámolási kötelezettséggel tartozott a Közgazdasági Társaságnak. Az MKT Elnöksége a Szakosztály munkáját ugyanolyan módon segítette, mint más szakosztályokét. Önálló volt a szakosztály a nemzetközi érintkezésben is, például külföldi levelezésben a Magyar Statisztikai Társaság elnevezést használta a nemzetközi elismertség érdekében.

 Az egyesületi élet már igen hamar sajátos formát öltött, amit a következők jellemeztek:

 A Statisztikai Szakosztály tagjainak száma 1970-es évek elején 140-150 fő között volt, ehhez járult még a Területi Statisztikai Szekcióban működő ugyancsak mintegy 170 fő. Azért nem lehet egyszerűen összesíteni a taglétszámot, mert a Közgazdasági Társaság szervezete csak Budapesten működött szakmai jelleggel, vidéken területi jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy átfedés van a két adat között.

 1981. májusában rendezte meg a Szakosztály a VI. rendes tisztújító közgyűlését, amit azért említünk külön, mert az MKT elnöke Csikós Nagy Béla nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy a Statisztikai Szakosztály a Társaság legaktívabb szakosztályai közé tartozik, az együttes és az öt szekcióban végzett munka egy önálló társaság tevékenységének is megfelel. Ezután a közgyűlés megtárgyalta „A statisztika jövője – társadalmi háttere” című előadást.

 A Szakosztály ebben a formában utolsó VII. közgyűlését 1986. júniusában tartotta, ahol első ízben nyújtották át a Kormány által alapított Fényes Elek Emlékérmet a statisztikai munkában érdemeket szerzett szakembernek. Az eltelt idő alatt az MKT a Széchenyi Emlékérmet adományozta több statisztikai szakosztálybeli vezetőnek, dolgozónak.

 Tudományos rendezvények

 A legjelentősebb témakörök, amelyekről előadást rendeztek a szakmai összejöveteleken a következők:

Ezek között voltak kétnapos ülésszakok 30-40 előadással, voltak egynapos rendezvények néhány neves szerző előadásával, és voltak vándorülések, amelyeket közösen tartottak, például a nemzetközi fórumok közül a Területi és Városi Statisztikusok Nemzetközi Társasága (IARUS) meghívottaival. A felsoroltak közül is kiemelkedik az ágazati kapcsolatok mérlegének harmadik konferenciája, amelyet 1981. novemberében Hévízen tartottak meg, és amelyen a bevezető előadást ÁKM „atyja” Wassily Leontief tartotta. Ezen a konferencián több mint 50 előadás hangzott el, köztük szóltak már az input-output rendszer továbbfejlesztésének irányairól és alkalmazási lehetőségeiről is.

A szekciók, szakcsoportok munkája

A Szakosztály életében a többnapos nagyrendezvények mellett rendkívül sok önálló előadásra, vitára került sor általában évente több tucat előadás hangzott el és egyre inkább erősödött az a vélemény, hogy az egyes szakterületek előadásait célszerűbb szakosított rendezvényeken megvitatni. Ez már a 60-as évek végén megindította a Szakosztályon belül különböző újabb részlegek kialakulását. Ezek zöme spontán jött létre, nem központi akaratból.

Mint említettük elsőnek a Szakosztállyal együtt alakult meg a Statisztikatörténeti Szakcsoport, a történeti szemlélet igénye ugyanis már a fejlődés korai fázisában is megjelent. 1963. februárjában tartotta alakuló ülését, ahol a magyar hivatalos statisztika első évtizedéről tárgyaltak. A Szakcsoport a Statisztikatörténeti vándorüléseket minden évben megrendezte, és 1989-ig, míg az önálló Statisztikai Társaság meg nem alakult 27 ilyen vándorülést tartott, amelyek látogatottsága a kezdeti 20 főtől később 100 fő körül stabilizálódott. A megtárgyalt anyagokat általában a Statisztikai Szemlében adták közre, némelyeket önálló kötetben is megjelentettek.

1966 végén alakult meg Területi Statisztikai Szekció 160-170 körüli alapító taggal. A Szekció a megalakulását követő 20 év alatt 16 tudományos ülést szervezett, ezek közül hármat nemzetközi jelleggel.

A Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport 1967 tavaszán jött létre, alapvető célkitűzése volt, hogy a nemzetközi vonatkozású statisztikai kérdéseket megvitató fórumot biztosítson tagjai számára. Általában a nemzetközi színtéren aktuális módszertani kérdések megtárgyalása volt napirendjén. Évenként 2-4 vitadélutánt, előadóülést rendeztek meg, mintegy 30-50 fő közötti hallgatóság jelenlétében.

1968 végén alakult meg az Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoport, amelynek létrejöttét a korabeli „új gazdasági mechanizmus” bevezetése indokolta. Ennek munkájában a KSH dolgozói mellett az illetékes minisztériumok, valamint a jelentős nagy iparvállalatok közgazdászai is részt vettek. A szakcsoport az INFO nevet vette fel és 20 év alatt 18 vándorülést rendezett, ezeken kívül 7 egynapos ankétot és számos önálló előadást is tartottak, különös figyelemmel a fiatal szakemberek továbbképzésére is. A szakcsoport 1986 végén kibővült Gazdaságstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoport lett, tehát több új profillal folytatta munkáját. A korabeli fejlődésnek megfelelően az 1970-es években egyre nagyobb igény merült fel az informatikusok szakcsoportba való tömörítésére. 1974. decemberében jött létre a Statisztikai Informatikai Szekció, amelynek célja az volt, hogy fórumot teremtsen a statisztikai és más információrendszerek fejlesztésével kapcsolatos véleménycserének és a különböző alrendszerek területén működő szakemberek közvetlen kapcsolatának. A Szakcsoport 7 vándorülést rendezett több száz résztvevővel, amellett számos előadást tartottak.

1988. októberében alakult meg a Demográfiai és Társadalomstatisztikai Szekció, amely ebben a formájában már rövid ideig tudott csak működni, hiszen létrejött nem sokkal később az önálló Magyar Statisztikai Társaság.

Munkamódszerek, önállóságra törekvés

Már a Statisztikai Szakosztály megalakulását követően 1960-ban került sor pályázat kiírására, amelynek témája a munkatermelékenységek vállatok közti összehasonlítása volt. A pályázati rendszer tovább élt a Szakosztályon belül, részben Szekciók rendezésében, például a területi statisztikában, 1971-ben ’73-ban és ’76-ban hirdettek meg pályázatot, valamint 1981-ben ifjúsági pályázatot.

A pályázatok kiírásában és szponzorálásában nagy szerepe volt a KSH-nak, amellett az MKT-nak a Szakosztály és más szervezetek munkájának. Általában 15-20 pályázat érkezett be, közöttük többsége a fiatalabb közgazdászok tollából.

A Statisztikai Szakosztály működésének időtartamában önálló sajtó kapcsolatokat tartott az országos és a helyi napilapokkal, a Magyar Televízió 1-es és 2-es csatornájával és a különböző rádióadókkal, ezek a nagyobb rendezvényekkel foglalkoztak, a gazdasági szaklapok, folyóiratok pedig részletesen beszámoltak az előadásokról, üléssorozatokról.

A munkamódszerek között a vándorüléseket érdemes megemlíteni, hiszen volt olyan szekció, amelyik eleve célul tűzte ki azt, hogy az ország különböző tájain tartja rendezvényeit, itt ezeket a rendezvényeket általában a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetével közösen tartották és a megyei vezetők közül valaki előadást tartott általában a megye gazdaság, társadalmi helyzetéről, de esetenként az adott témában elfoglalt szerepéről is. Az előadók között gyakran jelentek meg megyei statisztikusok akiknek nem csak a Területi Statisztika keretében volt szerepük, hanem az INFO egyes rendezvényein és a demográfiai rendezvényen is.

Már a ’70-es évektől megkezdődött az önállósulásra való törekvés, amellyel elvben ugyan a Magyar Közgazdasági Társaság mindig is egyet értett, de megvalósulása érdekében nem tett lépéseket. A rendszerváltozás után került sor az önállósulásra, 1990. márciusában ült össze az újonnan alakult, Magyar Statisztikai Társaság, amely elődje hagyományait továbbra is követni kívánta.

[vissza]