A Statisztikai
Társaság tevékenysége a Magyar Közgazdasági Társaság
keretei között (1960-1990)
Hasonlóan a Magyar Statisztikai Társasághoz a Magyar Közgazdasági Társaság
1949-ben szűnt meg hivatalosan, majd többszöri próbálkozás után 1956-ban alakult
egy olyan bizottság, amely elméleti szakemberek és gazdasági vezetők
részvételével a hazai közgazdászok élvonalát képviselte. Ez a bizottság kezdte
meg a Magyar Közgazdasági Társaság újjászervezését, amelynek alakuló
közgyűlésére1959. december 15-én került sor. Az új Társaságnak részben megyei
szervezetei, részben szakmai szervezetei alakultak, az utóbbiakat
szakosztályoknak hívták, ezek közül az elsők között jött létre a Statisztikai
Szakosztály.
Ez az új szervezet adott fórumot ahhoz, hogy a
Központi Statisztikai Hivatalban, valamint az érintett egyetemi tanszékeken
folyó elméleti és gyakorlati statisztikai munkába, továbbá a fontosabb kérdések
gyakorlati alkalmazásának megvitatásába a statisztikusok széles köre
bekapcsolódjék. A Szakosztály munkabizottságokat hozott létre a következő
problémák kidolgozására:
A reprezentatív módszer
alkalmazásának lehetőségei a népgazdaság különböző ágaiban.
A lakosság életkörülményei
rétegenkénti vizsgálata.
Az egyes országok gazdasági
helyzetére vonatkozó nemzetközi összehasonlítások.
Az 1960 körüli évek népszámlálási
adatainak nemzetközi összehasonlítása.
A munkatermelékenység mérése.
Az üzemi statisztika fejlesztésének
kérdései.
A demográfiai adatok szélesebb körű
felhasználása.
Mint látható néhány napjainkban is aktuális
kérdés (munkatermelékenység, életkörülmények, nemzetközi összehasonlítások)
vizsgálata már az új szakosztály alakuló ülésén is felmerült. A legfontosabb
előadásokat elsősorban a Statisztikai Szemlében tették közzé, de ezen
kívül felmerült az is, hogy a Szakosztály a legfontosabb eredményeit idegen
nyelvű kiadványban is publikálja.
A Szakosztály munkájára a nagyobb tömegeket
megmozgató rendezvények voltak a jellemzőek, azok a problémák, amelyek kevesebb
statisztikust érintettek, azok a szakosztályon belül munkacsoportokban kerültek
megtárgyalásra. Az indulást jellemzi, hogy 1960 márciusa és1965 júniusa között
36 vitaülésen 12 egyéb ülésen (ankéton, klubdélutánon, emlékülésen) fejtették ki
mondanivalójukat. A rendkívül sokoldalú programban a Hivatal és a szakma legjobb
képviselői számoltak be munkájukról, vitatták meg nézeteiket, nem egyszer eltérő
álláspontjukat.
A Szakosztály életében már korán megindult a
nemzetközi együttműködésre való törekvés neves külföldi professzorok tartottak
előadásokat, pl. 1964-ben W.W. Leontief és M. Phoski (Varsó), 1965-ben L. Kish
és T.C. Koopmans (USA) és mások.
1961-ben rendezték meg az első nagyszabású
konferenciát az ágazati kapcsolatok mérlegéről, valamint az
életszínvonal mérési módszeréről.
Már igen korán megkezdődtek a
Statisztikatörténeti Vándorülések, ezek közül az első kétnapos rendezvény
1962 nyarán Debrecenben volt, ezt a további vándorülések követték más vidéki
városokban.
Az egyesületi élet új formája 1963. februárjában
a Statisztikatörténeti Szakcsoport volt, amely kezdte áttekintetni a
hazai statisztika múltját, az 1867-es alakulástól kezdődően.
A Statisztikai Szakosztály pályázatok
kiírásával is foglalkozott, 1965-ig 3 pályázatot írt ki, amelynek témái: a
vállalatok közötti termelékenységi összehasonlítások módszerei, a magyar
hivatalos statisztikai kialakulása és fejlődése, a reprezentatív felvételek
alkalmazása és hasznosítása az iparstatisztikában.
A Statisztikai Szakosztály függetlensége a
Közgazdasági Társaságtól nyilvánvaló volt, ez azt jelentette, hogy önállóan
tervezte, szervezte és tartotta az üléseit, ezekről beszámolási kötelezettséggel
tartozott a Közgazdasági Társaságnak. Az MKT Elnöksége a Szakosztály munkáját
ugyanolyan módon segítette, mint más szakosztályokét. Önálló volt a szakosztály
a nemzetközi érintkezésben is, például külföldi levelezésben a Magyar
Statisztikai Társaság elnevezést használta a nemzetközi elismertség érdekében.
Az egyesületi élet már igen hamar sajátos formát
öltött, amit a következők jellemeztek:
A korábbi Statisztikai Társaság
akadémikus jellegével ellentétben a tagság létszáma a szakosztályban nem volt
kötött, a belépés és tagdíj fizetés (amely a tagsági kötelezettségek közé
tartozott) önkéntes elhatározáson alapult.
A kapuk szélesre nyitása növelte az
érdeklődést, a rendezvények látogatottsága egyre emelkedett.
A legnagyobb érdeklődés az
üléssorozatok, konferenciák, többnapos rendezvények iránt volt.
A specializált, szakmailag
körülhatárolt rendezvények számos kívülálló érdeklődőt vonzottak – még akkor is,
ha részvételi díjat kellett fizetni.
Kétségtelen, hogy a szakosztályi
életre is hatott a pártpolitika, de ez elsősorban a kezdeti időszakra
vonatkozott, és bizonyos fajta gazdaságpolitikai programokra. A programok
többsége már ekkor is inkább az elméleti és módszertani jellegű előadások
megtartására irányult.
A Statisztikai Szakosztály tagjainak száma
1970-es évek elején 140-150 fő között volt, ehhez járult még a Területi
Statisztikai Szekcióban működő ugyancsak mintegy 170 fő. Azért nem lehet
egyszerűen összesíteni a taglétszámot, mert a Közgazdasági Társaság szervezete
csak Budapesten működött szakmai jelleggel, vidéken területi jellegű volt. Ez
azt jelenti, hogy átfedés van a két adat között.
1981. májusában rendezte meg a Szakosztály a VI.
rendes tisztújító közgyűlését, amit azért említünk külön, mert az MKT elnöke
Csikós Nagy Béla nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy a Statisztikai Szakosztály a
Társaság legaktívabb szakosztályai közé tartozik, az együttes és az öt
szekcióban végzett munka egy önálló társaság tevékenységének is megfelel. Ezután
a közgyűlés megtárgyalta „A statisztika jövője – társadalmi háttere” című
előadást.
A Szakosztály ebben a formában utolsó VII.
közgyűlését 1986. júniusában tartotta, ahol első ízben nyújtották át a Kormány
által alapított Fényes Elek Emlékérmet a statisztikai munkában érdemeket
szerzett szakembernek. Az eltelt idő alatt az MKT a Széchenyi Emlékérmet
adományozta több statisztikai szakosztálybeli vezetőnek, dolgozónak.
Tudományos rendezvények
A legjelentősebb témakörök, amelyekről előadást
rendeztek a szakmai összejöveteleken a következők:
Az ágazati kapcsolatok mérlegének
összeállítása és problémái,
az életszínvonal mérése és
nemzetközi összehasonlítása,
a statisztika fejlődése hazánkban
(100 éves emlékülés),
gazdasági folyamatok – népesség és
társadalom,
a magyar statisztika felsőoktatási
bevezetésének 200. évfordulója,
a tervezés és a prognosztika,
valamint a statisztika összecsengő aktuális feladatai,
a gazdaság intenzív fejlődése és a
statisztika,
a társadalom, a gazdaság és a
statisztika.
Ezek között voltak kétnapos ülésszakok 30-40
előadással, voltak egynapos rendezvények néhány neves szerző előadásával, és
voltak vándorülések, amelyeket közösen tartottak, például a nemzetközi fórumok
közül a Területi és Városi Statisztikusok Nemzetközi Társasága (IARUS)
meghívottaival. A felsoroltak közül is kiemelkedik az ágazati kapcsolatok
mérlegének harmadik konferenciája, amelyet 1981. novemberében Hévízen tartottak
meg, és amelyen a bevezető előadást ÁKM „atyja” Wassily Leontief tartotta. Ezen
a konferencián több mint 50 előadás hangzott el, köztük szóltak már az
input-output rendszer továbbfejlesztésének irányairól és alkalmazási
lehetőségeiről is.
A szekciók, szakcsoportok munkája
A Szakosztály életében a többnapos
nagyrendezvények mellett rendkívül sok önálló előadásra, vitára került sor
általában évente több tucat előadás hangzott el és egyre inkább erősödött az a
vélemény, hogy az egyes szakterületek előadásait célszerűbb szakosított
rendezvényeken megvitatni. Ez már a 60-as évek végén megindította a
Szakosztályon belül különböző újabb részlegek kialakulását. Ezek zöme spontán
jött létre, nem központi akaratból.
Mint említettük elsőnek a Szakosztállyal együtt
alakult meg a Statisztikatörténeti Szakcsoport, a történeti
szemlélet igénye ugyanis már a fejlődés korai fázisában is megjelent. 1963.
februárjában tartotta alakuló ülését, ahol a magyar hivatalos statisztika első
évtizedéről tárgyaltak. A Szakcsoport a Statisztikatörténeti vándorüléseket
minden évben megrendezte, és 1989-ig, míg az önálló Statisztikai Társaság meg
nem alakult 27 ilyen vándorülést tartott, amelyek látogatottsága a kezdeti 20
főtől később 100 fő körül stabilizálódott. A megtárgyalt anyagokat általában a
Statisztikai Szemlében adták közre, némelyeket önálló kötetben is
megjelentettek.
1966 végén alakult meg Területi Statisztikai
Szekció 160-170 körüli alapító taggal. A Szekció a megalakulását követő 20
év alatt 16 tudományos ülést szervezett, ezek közül hármat nemzetközi jelleggel.
A Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport 1967
tavaszán jött létre, alapvető célkitűzése volt, hogy a nemzetközi vonatkozású
statisztikai kérdéseket megvitató fórumot biztosítson tagjai számára. Általában
a nemzetközi színtéren aktuális módszertani kérdések megtárgyalása volt
napirendjén. Évenként 2-4 vitadélutánt, előadóülést rendeztek meg, mintegy 30-50
fő közötti hallgatóság jelenlétében.
1968 végén alakult meg az Iparstatisztikai és
Üzemgazdasági Szakcsoport, amelynek létrejöttét a korabeli „új gazdasági
mechanizmus” bevezetése indokolta. Ennek munkájában a KSH dolgozói mellett az
illetékes minisztériumok, valamint a jelentős nagy iparvállalatok közgazdászai
is részt vettek. A szakcsoport az INFO nevet vette fel és 20 év alatt 18
vándorülést rendezett, ezeken kívül 7 egynapos ankétot és számos önálló előadást
is tartottak, különös figyelemmel a fiatal szakemberek továbbképzésére is. A
szakcsoport 1986 végén kibővült Gazdaságstatisztikai és Üzemgazdasági
Szakcsoport lett, tehát több új profillal folytatta munkáját. A korabeli
fejlődésnek megfelelően az 1970-es években egyre nagyobb igény merült fel az
informatikusok szakcsoportba való tömörítésére. 1974. decemberében jött létre a
Statisztikai Informatikai Szekció, amelynek célja az volt, hogy fórumot
teremtsen a statisztikai és más információrendszerek fejlesztésével kapcsolatos
véleménycserének és a különböző alrendszerek területén működő szakemberek
közvetlen kapcsolatának. A Szakcsoport 7 vándorülést rendezett több száz
résztvevővel, amellett számos előadást tartottak.
1988. októberében alakult meg a Demográfiai és
Társadalomstatisztikai Szekció, amely ebben a formájában már rövid ideig
tudott csak működni, hiszen létrejött nem sokkal később az önálló Magyar
Statisztikai Társaság.
Munkamódszerek, önállóságra törekvés
Már a Statisztikai Szakosztály megalakulását
követően 1960-ban került sor pályázat kiírására, amelynek témája a
munkatermelékenységek vállatok közti összehasonlítása volt. A pályázati rendszer
tovább élt a Szakosztályon belül, részben Szekciók rendezésében, például a
területi statisztikában, 1971-ben ’73-ban és ’76-ban hirdettek meg pályázatot,
valamint 1981-ben ifjúsági pályázatot.
A pályázatok kiírásában és szponzorálásában nagy
szerepe volt a KSH-nak, amellett az MKT-nak a Szakosztály és más szervezetek
munkájának. Általában 15-20 pályázat érkezett be, közöttük többsége a fiatalabb
közgazdászok tollából.
A Statisztikai Szakosztály működésének
időtartamában önálló sajtó kapcsolatokat tartott az országos és a helyi
napilapokkal, a Magyar Televízió 1-es és 2-es csatornájával és a különböző
rádióadókkal, ezek a nagyobb rendezvényekkel foglalkoztak, a gazdasági
szaklapok, folyóiratok pedig részletesen beszámoltak az előadásokról,
üléssorozatokról.
A munkamódszerek között a vándorüléseket
érdemes megemlíteni, hiszen volt olyan szekció, amelyik eleve célul tűzte ki
azt, hogy az ország különböző tájain tartja rendezvényeit, itt ezeket a
rendezvényeket általában a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetével
közösen tartották és a megyei vezetők közül valaki előadást tartott általában a
megye gazdaság, társadalmi helyzetéről, de esetenként az adott témában elfoglalt
szerepéről is. Az előadók között gyakran jelentek meg megyei statisztikusok
akiknek nem csak a Területi Statisztika keretében volt szerepük, hanem az INFO
egyes rendezvényein és a demográfiai rendezvényen is.
Már a ’70-es évektől megkezdődött az
önállósulásra való törekvés, amellyel elvben ugyan a Magyar Közgazdasági
Társaság mindig is egyet értett, de megvalósulása érdekében nem tett lépéseket.
A rendszerváltozás után került sor az önállósulásra, 1990. márciusában ült össze
az újonnan alakult, Magyar Statisztikai Társaság, amely elődje hagyományait
továbbra is követni kívánta.